Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Nádudvari járás települései

Kárai : 1/ Ezen helység hétáran lévő kaszállókat az árvíz gyakorta szokta járni, mely miatt olyankor más határra mennek kaszállani. 2/ Midőn Miskolcra mennek a lakossok, a Tiszán által Csegén, vagy az csati gátnál ós Csabán,vámot szoktak adni, úgymint Csegén minden marhótul egy-egy garast, az terhes szekér tűi két garast, az könnyű szekórtül egy garast. Árvíz idein hót márjást egy terhes szakértül. Ezen kívül Csaton és Csabán is, mind menet, mind jövet, minden szekórtül két-két garast adnak. Midőn Oebrecembe mennek, az Hortobágyon minden terhes szekórtül egy garast, minden marhátul egy polturát adnak. Midőn Egerbe mennek, az füredi révben, az mint Csegén, olyan vámot vésznek, ki kötvén az ér vizét, az mely alkalmatosságai Füreden többet szoktak rajtok venni. 3/ Ezen helységnek sem épületre, sem tűzre valók fája nincsen. 4/ Ezen helység lakosai az kiróly dézsmát esztendőnként száz tallérban szokták mostanában ki árendálni. 5/ Közel ezen helységhez vízimalmok nincsenek, hanem eőt, s tőbb mérfőldnzre szoktak menni akkoron, midőn vízimalmokban kívá nnak őrleni. V. Mindenik Járáson egy egész ház helyes gazdának húsz posonyi mérő alá való főidet osztót ki az feőldes uraság, de az lakossok úgy adgyók elől, hogy tizenhat posonyi mérővel egy egész ház helyes gazda bé vetheti, ós így mind az három