Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

hogy marhájok teleltetósóre pénzen is kéntelenít tetnek szomszéd helységekben szénát szerezni. 3/ Ezen helységnek azon lakosi, kik a Kustos végen laknak, iga vono marhájoknak számokra szomszéd helység határán szoktak legelő földet ki bérelni akkor, mikor üanosi nevű falu fele szántanak. 4/ Találtatnak olyan helyek ezen az határon, melyeken ez előtt rész szerént buza termett, rész szerónt kaszáltak, de már egy idötúl fogva a föld árja úgy el nyomta, hogy semmiképpen kaszálni nem lehet. V. Ezen helység lakosainak magok ház helyek ós telekek után sem a szántó föld, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kijé több,kijé kevesebb számú, azért is a meg eskettatett személyek nem tudják meg határozva elö adni, kinek hány ós mennyi hóid szántó fölgye s kaszálló róttye légyen, hanem azok miképpen légyenek ós mennyi posoni mérőt foglaljanak bé, minden gazdának maga vallásábúl az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerént ki fog tecceni. A ka. :állojokon pedig sarjút nem lehet kaszálni. VI. Minthogy ezen helység lakosi rósz szerónt örökös, rósz szerént pedig szabud menetelu jobbágyok, azért különböző módon tették magok jobbágyi kötelességeket ós adózásokat, mert Vay László oberster úr örökös jobbágyi esztendőt által minden héten három napot, szabad menetelu jobbágyi pedig hat napot gyalog szerben szolgáltak. Ezen kívül a szabad meneteltek három rhénes forintot és huszonnégy grajcárt fi-