Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

lévő uraság erdeiben, bérért, makoltathatnak ezen helységnek lakosi. 9/ Nád vágó róttyei is találtatnak tulajdon maga határán. 10/ Négy mérföldnyire lóvón ezen helységtől a Mezőségen helyheztetett szabad királyi Debrecen várossá, némelyek a lakosok közzül szón égetéssel is kereskednek. 11/ Szent Mihály naptúl fogva áj esztendeig tartó szabad kántora vagyon ezen helységnek, és a maga határján mint egy húszon két ember vágó kaszálloja. 12/ Dó ós alkalmatos kender asztató vizei is vadnak maga határán. 13/ Sent a helységben hét szárazmalom, külső határján pedig egy vízi, fól mérföldnyire ismét három is találtatik, és azokba jó utakon lehet őrölni járni. 14/ Oohány és káposzta termesztéssel is élnek ezen helységnek lakosi, mely terméseket is könnyen kész pénze tehetnek. 15/ Gomba is terem ezen helyiség határán, ós abbúl is vagyon kevés-kevés haszna a lakosoknak. Kárai ismét ezek, tudni illik: 1/ A szántó földjei csak két járásban vadnak, és azok is semmi búzát nem teremnek, e mellett a gabona főidnek is allyasabb részeit a föld árja meg szokta rontani. 2/ Midőn az hegyallyai szöllőkben mennek ezen helység lakosi kapálni, Tokajnál révet és vámot kel fizetniek. 3/ A zab ós kukurica vetéseket nagyon szokták rontani a verebek, csókák és varjúk ezen helység határján.