Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

13/ Ha az lakosoknak értékek lehetne, a kántoron szabad korcsmáitatások lehetne. Kárai : Ellenben a negyedik kérdésnek értelme szerént, ezen helységet és ennek határját szokták gyakrabban követni e következendő károk, úgymint: 1/ Az határja ezen helységnek három negyed részében homokos, melyet két ökrön, a perje gyökér sokasága és a partok miatt, szántani nem lehet. 2/ A lakosok és azoknak marhájoknak számokhoz képest annyi széna nem terem az határon, melyei heverő raarhájokat is ki teleltethetnék, hanem kéntelen!ttetnek szalmával is pótolni marhájoknak teleltetésót. 3/ Találtatnak olyan hejek az határon, melyeken ez előtt búza termett, rész szerónt pedig kaszállók voltak, de már most egy időtül fogva a föld árja el nyomta, és használni nem lehet. 4/ Búzának háromszor, rósnak pedig kéccer kelletik szántani ezen a határon. 5/ Vágynak olyan semlyókes hejek is ezen helység határán, melyeket régtől fogva a főid árja el nyomott, és forrásos voltok miatt télben is ritkán járhattya a marha. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek utón sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kié tőbb, kió^kevesebb számú, azért is ezen meg eskettetett, és alább meg-irt személyek nera tudják elő adni,