Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)
FORRÁSOK - Bátori járás települései
szállíthatja, de az utak nem mindig alkalmatosak. 10/ Belső kertjeikben és a külterületen is szilvás ós gyümölcsös kertek vannak, amelyekben jó gyümölcs terem. 11/ Kenderáztató víz vagyon a határban. Kárai : 1/ A jobbágyoknak nincs elkülönített erdejük. Makkoltatásuk sincs sohasem. 2/ Árvizes időben marháiknak a szomszédságban kénytelenek legelőt bérelni. 3/ A szántóföldjük szorosan vagyon. 4/ Mezejét ós rétjét a Tisza és a Szamos folyók áradásaikkal rongálják, bántják. Olykor belső telkeiket is megöntözik, különösen a Szamos folyó rongálja a falut. 5/ Szekerezési munkára ritkán van alkalmuk. V. Erre a kérdésre a táblázat alapján nem adható felelet. VI. Minden jobbágy szolgál munkával a közbirtokos uraságoknak. Kállay László alattvalói minden második hetet robotázzák két ökörrel vagy gyalog. Az egész évi munka más uraknál nincs meghatározva, kívánság szerint dolgoznak. A jövés ós menés nem számláltatott eddig a napi számhoz. VII. Kilencedet adnak a jobbágyok. Személyenként adnak a jobbágyok konyhára való élelmet. Mindenik gazda ad egy szekér szénát. A gyümölcsből kötelesek a földesuraknak ajándékot adni. A sertések tizedót is megadják, vagy egy öreg sertéstől 17 krajcárt adnak. Tyúkot mindenki ad egyet. Egyenként két fonalat fonnak, ugyancsak adnak egy-egy zsákot is.