Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

őrölni szoktak a lakosok, de ezeken kívül fél és egy mérföldnyire vízimalmok is vágynak, hova jo úton, vám nélkül őrölni lehet menni a lakosoknak. 10/ Kántora vagyon a lakosoknak, melyen bort árulhatnak. Kárai : Ellenben a 4-ik kérdésnek értelme szerint ezen helységet, ós ennek határát szokták gyakrabban követni ezen károk, úgy mint : 1/ Az hatórja ezen helységnek mint egy fele résziben homokos, melyet, de több részét is a határnak, hót ökrön szántani nem lehet. 2/ Ezen az határon vágynak olyan helyek, a melyeken ez előtt búza termett, ós rész szerint kaszállok voltak, de i.i ù r a föld árja el nyomta, kaszálni nem lehet, sőtt télben sem legelhet rajtok a marha. 3/ Ezen helységnek nincsen erdeje, mely miatt mind tűzi, mind épületre való fét más határakrúl pénzen szereznek a lakosok, mivel nádas róttyek sincsen olyan, az honnat © tűzi fának szükségét pótolhatnák. 4/ Ezen határon a búzának háromszor, a rosnak pedig kétszer kelletik szántani. V. Ezen helység lakossinak magok házhelyek és telekek után sera a kaszálló, sera a szántó főid nem egyaránt vagyon,, hanem kié tőbb, kié kevesebb számú, azért is azen meg esketettet, aláb meg írtt személyek, nem tudgyák elő adni, kinek hány ós mennyi szántó földgye és kaszálló róttye lógyen, hanem azok mű kóppen légyenek, és hány posonyi mérőt