Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Nádudvari járás települései

szoktak a lakosok örlenl. Midőn penig vízimalmokban akarnak menni, egy ós két mérföldnyire lévő helyeken, tavaszi, őszi és lágy téli időben azokat meg-talállyák. 13/ Ezeken kívül bizonyos az is, hogy ezen helységnek az fölgye méh tartásra és dohány termesztésre alkalmatos, az mint hogy némelyek tartanak is, és termesztenek is* Kárai

: 1/ Ezen helységben lévő lakosoknak magoknak sem épületre, sem tűzre való fájok nincsen. V. Nem egy formán vagyon minden gazdának szántó fölgye és róttye. Mivel ámbár nyilassal osztyák is egymás között, de némelyiknek több, némelyiknek kevesebb jut. Mind azáltal egy telek után leg alább vagyon mindenik járáson hat köböl alá való föld. És így mind az négy járáson egy telek után való föld tészen mind öszve húszon négy köbölnyi földet, melyben kaszállójok is bé-foglaltatik. Mindenik járásának, ezen helység határának, elégedendő termékenysége vagyon, noha két járása az határnak némely részében homokos, de azért minden féle életet meg-terem. VI. Itten az földes urak nem agyaránt tétetnek robotét. Nevezetesen: Bán László uram, maga egyik gazda jobbágyával szóigáltat esztendőnként mintegy tizen két napot, az másikkal penig mint egy húsz napot, úgy mint kaszóllással és két ökörrel való szántással ós egyebekkel. Gencsi Sigaond uramnak egy fél telkes jobbágya, kézi munkával esztendőt által mint egy negyven napot szóigál. Bén Ferencné aszonyom gazda