Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

Zsennyei részen lévőknek pjdig az is kevés, de épületre való fájok semmi nincsen. 6/ Mikor ideje vagyon a sárnak, a Krasznán lévő vízimalomba sáros utakon kelletik járni. 7/ A csóka, varjú ós verebek sok károkat tesznek némely veteményekben ezen helység hatórán. V. Ezen helység lakosinak sem szántó földjök, sem kaszállójok nem egy forma, hanem kié több, kié kevesebb, és azok is minden esztendőben osztódnak, s azórt is ezen meg esketett személyek bizonyosan elő adni nem tudják, hanem egy egy gazdának három esztendők alatt, az háromszori osztállyal mennyi jutott légyen, kinek-kinek a maga vallása szerónt a conscriptióban arra rendeltetett rubricában bé irandó szám meg mutattya. Sarjút is lehet némely kaszállójokon a gróf Károlyi részén lakó jobbágyoknak kaszálni. VI. Gróf Károlyi eö excellentiója szabad menetelu jobbágyai, a kiknek raarhájok vagyon, egész erővel vagy tizen öt napi marhás munkát, vagy pedig egy-egy napi marhás munka helyében két-két napi gy.. .og szeres munkát, ós három rnónes forintot s 12 krajcárbul álló kész pénz taxát, ismét-minden gazda a karácsony fájáért 51 krajcárokat, a tyúk ós tojásért :íz ós fél krajcárt,, agy tehentül pedig vagy fél ice vajat, vagy 8 ós 1/2 krajcárt tartoznak fizetni ós szolgálni. A zsellérjei ismét nyolcad fél napi gyalog munkát tesznek, ós egy rhónes forint s hat kracjórbúl álló kész pénz taxát fizetnek. A tyúkért pedig ós tojásért 10 és fél krajcárokat adnak. E mellett a más házánál lakó zsellérek hat napi gya-