Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

fü is az mely terem, igen ritka szokott lenni, és mivel sásas, marha hizlalásra, nem alkalmatos. 3/ Találtatnak olyan nejek az határon, melyeken ez előtt búza termett, rész szerént pedig kaszállók voltak, de már most egy idötül fogva, mivel a viz rajtok fel szakadt, használni nem lehet. 4/ Búzának háromszor, rosnak pedig kéccer kelletik szántani ezen a határon. 5/ Vágynak olyan zsemlyékes helyek is az helység határján, melyeket régtől fogva az főid árja el-nyomott, és forrásos voltok miatt télben is ritkán járhattya az marha. 6/ Marha járó földe ezen helységnek elégedendő nincsen, mivel az szomszéd határokot szokták ki bérelni legeltetésre. V. Ezen helység lakosinak, magok ház helyek ós tolekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egy formánn vagyon, hanem kié több, kié kevesebb számú. Azért is ezen meg esketett ós alább meg-írt személyek nem tudják elő adni, kinek hány ós mennyi hold szántó földje és kaszálló réttye vagyon, hanem azok miképpen légyenek, és mennyi posonyi mérőt foglallyanak bé, minden lakosnak maga vallásából, az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerént ki fog tecceni. Az kaszállojókat pedig mint fellyebb is vallották, csak egyszer lehet kaszállni. VI. Minthogy ezen helység lakosi, mint fellyébb is erről emlékezet tétetett, szabad menetelu jobbágyok és zsellérek, azért is az mint már meg mondatott, robotra az földes