Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

lehet szántani* 2/ Ezen az határon vágynak olyan helyek, melyeken ez előtt búza termett, és rész szerént kaszálók*voltak, de már a főid árja el-nyomta, ós használni nem lehet, sőt zsemlyekes voltok miatt télben sem járhattya a marha. 3/ Kevés tűzi fájok vagyon az lakosoknak ezen az határon, melyre nézve közel szomszéd határról is élnek tűzi fával, noha kevés nádjok is terem, de még azt eddig az lakosok nem vágták. V. Ezen helység lakosinak, magok ház helyek és telekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egyformán vagyon, hanem kijé több, kijá kevesebb számú, azért is ezen meg eske tetett, ás alább meg-írt szegélyek nem tudják elöl adni, kinek hány és mennyi hóid szántó főldgye s kaszálló róttye lógyen, hanem azok miképpen légyenek, és mennyi posonyi mérőt foglaljanak bé, minden gazdának maga vallásából az úrbariéli conscriptiónak rubricája szerónt ki fog tecceni. Az kaszálló jókat pedig, mint felyebb is vallák, némely résziben kéccer meglehet kaszálni. VI. Minthogy ezen helységnek lakosi rész szerónt örökös, rész szerént pedig szabad menetelu jobbágyok, azért külömbőző módonn teszik eddig magok jobbágyi kötelességeket ós adózásokat. Mert Zoltán Pál, Apagyi László urak, Apagyi Ferencné ós Puskás Mihólyné aszszonyék őrőkős jobbágyi minden második hetet esztendőt által, de az takarodás idején, hol gyalog