Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

VI. Gazdasági-társadalmi és ökológiai változások a XIX. század második felében 1. A Tisza szabályozása, a Lónyay-csatorna megépítése A XIX. század derekán az a természeti környezet, mely a Tisza mellé települt embereknek évszázadokig életet adott, menedéket nyújtott, a fejlődés, a haladás gátjává, akadályozójává vált. A népesség szaporodása, a mezőgazdasági termékek iránti keres­let fokozódása, a kibontakozó áruforgalom parancsolóvá tette a Tisza-szabályozás és az ármentesítés megvalósítását. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elgondolásainak jelentőségét túlzás nélkül nevezhetjük a Tisza menti területek „második honfog­lalásának". A feladat nagyságára vonatkozóan csupán egy adatot említünk meg: a szabályozás után a Tisza medre egyharmadával megrövidült. A mederátvágások nagyszabású munkája, a töltésépítés, a vízleve­zető csatornák építése 1846-ban kezdődött, és a XX. század első évtizedéig tartott. Ezen időszakon belül Ibrány és környéke vízrajzi képe a Tisza Zsurk és Vencsellő közötti szakaszának szabályozásá­val (1846-1858), az 53,3 km hosszú „Belfő" csatorna megépítésével (1857-1863) és a Lónyay-csatorna építésével (1879-1881) változott meg alapvetően. 182 A szabályozás és a főcsatornák megépítése természetesen csak a lehetőséget teremtette meg arra, hogy a rétközi vizeket visszavezet­hessék a Tiszába. A főcsatornákhoz mellékcsatornák csatlakoztak, a mellékcsatornákba pedig a községi levezető árkok szállították a vizet. A „Belfő" csatornához, melyet Ibrányban „Kanálisnak" nevez­nek, 22 számozott mellékcsatorna csatlakozott. Ebből Ibrány terüle­tén volt a III., IV. és V. számú csatorna. Ezekhez és közvetlenül a „Belfő" csatornához csatlakozva Ibrány határában még több, mint 150 km községi csatornát ástak. A községi csatornák részben azoknak a tavaknak, lápoknak a neveit kapták, melynek vizét elvezették a főcsatornába, részben pedig azoknak a földtulajdonosoknak a nevét, akiknek a csatorna mentén birtokuk volt. Ezért nevezik ma az ibrányi határban lévő csatornákat Sajtházi-, Esztári-, Szárdi-, Bodzásréti-, stb. csatornák­nak, illetve Kulcsár-féle-, Kormány-éri-, Gábor-lápi csatornáknak. 81 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom