Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

tés az állatállomány nagyságát tekintve mindig meghatározó volt. Főleg azért, mert a szántáshoz a szívósabb, erősebb és kitartóbb ökörre van szükség - mint ahogyan erre már korábban utaltunk. Kiss Lajos a református egyház jegyzőkönyve alapján ökörcsordáról ír. „1783. július 24-én Beszterci István fiacskája, Mihály ökört hajtván az ökörcsordára, a Sebesdeken az ökör után úszott, a sebes víz örvénybe tekervén, odahalt."

173 Adataink azt mutatják, hogy a juhtenyésztés jelentősége a XIX. században fokozatosan csökkent. Az 1850 táján még „juhfürösztőnek" csúfolt ibrányiak birtokában 1895-ben már csak 300 juhot találunk, 1911-ben pedig már egyetlen darab sincs.

174 A sertéstartás viszont a XVIII-XIX. században végig virágzó ágazat volt. Míg korábban a hatalmas tölgyerdők biztosítottak elegendő táplálékot, később a kukorica fokozatos térnyerése a szántóföldi kultúrában. A XVII-XVIII. században nem volt ritka az olyan jobbágy, akinek 30-50 disznaja volt. A tartási, tenyésztési kedvet növelte az is, hogy a földesúr a sertések számától függetlenül, évente csak egyet követelt. „Ha kinek száz disznaja vagyon is, esztendőben tsak egyet tartozik az Földes Úrnak választva, az váltóul pedig tizenkét pénzét."

173 Ez a szokás, amely Ibrányi Ferenc végrendeletén alapult, az urbárium bevezetéséig ösztönözte a sertéstartást. Mindezt egy 1772-es forrás

176 is igazolja. „Mikor makk terem, az uraság megengedi sertéseket erdőn járatni, a szokott dézsma adóér." Bár az urbárium bevezetésével a „szokott dézsma adó" megváltozott, a tenyésztési kedv alig csökkent. A tájon átutazóknak fel is tűnik a „disznóhús bőséges élvezete",

177 melyet az előforduló betegségek egyik okaként jelölnek meg. A XIX. század végén 1200 darab sertést találunk a kisparaszti birtokokon. Ez a szám azt bizonyítja, hogy szinte minden család foglalkozott sertéstartással. A három uradalomban pedig 2062 sertés van 1895-ben.

178 Az ibrányi ember ma is azt valrja, hogy egy-két malacka szinte észrevétlenül is felnő a konyhai hulladékokon, házi maradékon. A XIX. század második felében, az árutermelés kibővülésével a ló mint igásállat is egyre nagyobb szerepet kap az állattartásban. A terményeiket értékesítő gazdáknak szükségük volt az ökörfogatnál jóval gyorsabb lófogatokra. A Bél Mátyás és - Schemberger Ferenc által első útvonal"

179-nak mondott közlekedési irány megyei 79