Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

öntöttvasból készült lábasokban. Itt készítették elő a kenyértésztát is a sütéshez. A pitvarnak ezt a részét - a füstházat - boltív választotta el, amelyen díszes edények, tányérok, csuprok sorakoztak. 1860 táján épült Puskás Simon Szabolcs u. 6. sz. alatti lakos háza. A szobán két kis ablak van, egy az utca, egy az udvar felé néz. A konyhának is van egy ablaka a kert felől. A konyha északi részén, az egykori szabadkémény helyén „rakott spór" áll, melyet jelképesen elhatárol a konyha többi részétől a mestergerendára aggatott tányérok sora. Idővel a kétosztatú házakhoz is ragasztottak egy kamrahelyiséget. A fejlődés további menete az volt, hogy a kamrát egy kisebb szobává alakították át. Ha külön bejáratú volt, a pitvar felől ajtót vágtak rá, az eredeti bejárat helyére pedig ablakot tettek. Az ilyen lakásban már két „ház", azaz két szoba volt, ezeket Ibrányban „kisháznak és nagy háznak" nevezték. A nagyház minden esetben az utca felőli szoba volt. A „kisház" lett a családi élet központja. Ide „rakott spór" került, karoslóca, asztal és egy vagy két deszkából összeállított fekhely, úgynevezett „dikó". A „nagyházban" sokáig megmaradt a kemence, ide kerültek a féltettebb bútorok, esetleg az eladó lány hozománya, „stafírungja". Az egykori pitvar pedig előszobává nemesedett, ahonnan már ritkán fűtötték a „nagyház" kemencéjét. Horváth István (Szabolcs u. 37.) 1850-ben épült lakóháza még megőrizte azt az állapotot, amely a szoba + konyha + kamra elrendezést jól szemlélteti. A kamra itt a konyhából (egykori pitvar) nyílik, és az udvar felől, délről ablaka van. Molnár József (Fürst S. u. 57.) lakóháza 1920-ban épült. Elrendezése: szoba + konyha + szoba, amelyből a konyhát sütésre-főzésre sohasem használták. Ez mindig is előszoba volt, ahonnan a „kisházba és nagyházba" lehetett menni. Télen, nyáron egy helyiségben éltek, a „kisházban", és a „nagyházat" csak fiú használta pár évig a nősülés után. Az 1930-as években kezdtek a lakóházakkal szemben „nyárikonyhákat" építeni az udvar déli részébe. Ezeknek az épületeknek az egyik vége kamrául szolgált, a tehetősebbek pedig pincét is építettek alá. A szobák földpadozatát agyagos sárgafölddel, úgynevezett „mázlóssal" javítgatták. Seprés előtt locsolták, nyolcasokat és egymásba fonódó köröket rajzolva a földön. 59