Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

IV. Településtörténet 1. Ibrány településszerkezete A víz szorításában élő ember mindig igyekezett alkalmazkodni az életét meghatározó természeti adottságokhoz. A dombokra, földhátakra települt, házát itt építette fel, gazdaságát ezzel is igyekezett megóvni a meg-megújuló áradásoktól. Nem mérnöki rajz tehát, pusztán a természeti erő, mely a rétközi települések mai formáját, arculatát egykoron kialakította. E települések egyik fő jellegzetessége éppen az, hogy a falurészeket, határrészeket egy-egy hajdani szigettel, földháttal vagy dombbal azonosíthatták. Ibrány is dombokra települt, a szóbeszéd szerint hétre, miként az örök város, Róma. A valóságban azonban sokkal többre. Ahol a homokdombok háta tartósan kiállt a vízből, ott ház is épült. Az első katonai térképfelmérés alapján készült ábrán megfigyelhetjük, hogy a település öt nagyobb és több kisebb, jól elkülöníthető részből áll. Az öt nagyobb településrész: Felvég, Bábota, Templomszeg, Kiserdő, Alvég. A terjeszkedésnek a víz mindenkor határt szabott. Ezzel magyarázható, hogy a közel 100 év múltán készült második katonai felmérés sem mutat lényeges változást. A főleg DNy-ÉK irányú, hosszúkás homokhátakra épült házak, halmazos szerkezetű, egybeltelkes települést képeznek. A dombokat, településrészeket híddal, mesterséges gátakkal kötötték össze. A XVIII. század végi forrás igen találóan jellemzi az akkori települési viszonyokat: „Az uraság engedelmébül mind építésre, mind tűzre való fájok elég vagyon, még pedig árvizek idején majd éppen a házakhoz hordhatják csónakokon."

103 A víz tehát az áradáskor a kertajtóig ért. Ez a magyarázata annak, hogy egészen az 1920-as évekig nem voltak utcanevek a községben, az emberek falurészek szerint tájékozódtak. A falurészek nevei egyben az ott lakó emberek előnevei is voltak. Az egyházi anyakönyvekben igen gyakran találkozunk ilyen előnevekkel: Alvégesi, Felvégesi, Bábotai stb. Az utcahálózat az árvízmentesítési munkák után fokozatosan alakult ki. A fő közlekedési irány a településen belül „U" alakú (Árpád út, Lehel út, Szabolcs út, Lenin út), követi az egykori dombvonulatot. 50