Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

II. Rákóczi Ferenc ezereskapitánya, Ibrányi László 1707-ben Jánoshalmánál hősi halált halt. Az ibrányi várat 1709-ben Pálffi János generális foglalta el és romboltatta le.

90 Védelmi jellege ezzel megszűnt, de a család a XIX. századig még lakta. A várkastély pontos helyét a Tanácsházán őrzött 1870-es színes kataszteri térkép 17. sz. melléklete mutatja. Valószínűleg a kastélyhoz tartozó egykori kápolna romjai kerültek elő 1962-ben, amikor a kastélytól nyugatra, 100 méterre U alakú, azonos magasságig falazott téglafalat találtak. A húsz négyzetméter alapterületű épület keleti falához a föld alatt kétméteres lejtős kialakítású szakasz csatlakozott, melynek a rendeltetését nem ismerjük.

91 II. Rákóczi Ferenc hívének, Ibrányi Lászlónak a fia, István alezredesi rangban az 1742-es nemesi felkelés megyei parancsnoka.

92 Mindez azt bizonyítja, hogy a család tekintélye, hatalma a szabadságharc bukása után sem hanyatlott. István unokái közül Farkas 1807-ben alispán, Miklós ugyanekkor a vármegye főjegyzője, János pedig a vármegye főbírója. A negyedik testvér, József unokája Zsigmond, az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya. Ő az utolsó hajtás az ágas-bogas családfán, aki még folytatja a család haladó hagyományát. Ahogyan a község történetében, úgy az Ibrányi család történetében is fordulópont a XIX. század. A nagymúltú család birtokait fokozatosan elveszti, elszegényedik és a század végére teljesen kiszorul a községből. Alig ötven év kellett hozzá, hogy az egykor 103 adózó portát bíró,

93 a megye tíz legtekintélyesebb, legvagyonosabb családjának számító Ibranyiak eltűnjenek a közéletből. A család utolsó legendás alakja Ibrányi Ferenc, aki különc, költekező életmódjával a családi vagyon pusztításában meghatározó szerepet játszott. Bizonyos források alapján élete mintául szolgált Jókai Mórnak a magyar nábob, vagyis Kárpáthy János alakjának megformálásához. Igaz, az irodalomtörténeti kutatások kimutatták a regény cselekményének a Józsa Gyuri anekdotakörrel kapcsolatos hasonlóságát.

94 Ezek alapján úgy tűnt, hogy az író elsősorban ebből az irányból kapta a döntő impulzusokat. A családi emlékezetben, de a megyei, sőt az országos közvéleményben is makacsul tartotta viszont magát az a nézet, hogy a magyar nábob az Ibrányi család egyik tagja volt, a nábob híres kastélya pedig a kótaji Ibrányi kúria. A kastély urára vonatkozóan azonban - vagyis hogy az Ibrányi család melyik tagja azonosítható a magyar nábobbal - mindeddig teljes zűrzavar 43