Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

A szentélyt kőbordás boltozat fedte, vele egyidőben épült meg a gótikus sekrestye is. A sekrestyeajtó kőkerete szépen faragott, hasonlóan a szamárhátíves lezárású szentségtartóhoz. A hajó déli homlokzatára gazdag díszítésű pálcatagos kapu került, melyet a román kori déli bejárat helyére tettek. Új kaput nyitottak a nyuati zárófalon, melyen ma is jól kivehető az építtető Ibrányi család címere. Valószínűleg a XVII. század elején építették meg a templom belsejében azt a kriptát, mely századokig a kegyúr, az Ibrányi család temetkezési helye volt. Ekkor került a kripta mögötti északi falra a következő felirat: VIVIT POST FUNERA VIRTUS NOBILIS AC. GEN. DOMINUS LADISLAUS DE VAY SOLI DEI IN MAI 1629. „Az erény a temetés után is él - méltóságos kapitány úr Vay László állíttatta az Úr 1629. esztendejének májusában." A templom 1602-ben került a reformátusok tulajdonába, tehát a felirat készítése előtt. Több feljegyzés is bizonyítja, hogy a felirat századokig olvasható volt, csupán az utolsó nagy átalakításkor a XIX. században meszelték be. A templom harmadik építési, átalakítási periódusára 1815-től kezdődően került sor. Ezek a munkálatok teljesen megváltoztatták az épület tömegét, megjelenését. A magas gótikus szentély falait visszabontották, lesüllyesztették a szentélyablakokat, visszafaragták a támpilléreket a szentélyen, elbontották a gótikus szentélyboltozatot és a diadalívet, valamint a sekrestyét. A hajó falait a szentély meghagyott magasságáig megemelték. Új tetőszék készült, amit akkor zsindellyel fedtek. 1843-44-ben épült a torony, 1847-ben szentelték. A zsindelyfedést 1894-ben bádogra cserélték - ez az évszám olvasható a toronysisakon. A templom így nyerte el mai formáját.

11 A településnek napjainkig öt temploma volt. Közülük említést érdemel még az, mely valaha a Major falurészen állott. Alapjaira 1936-ban homokhordás közben bukkantak rá a munkások. A Rétköz kutatója, Kiss Lajos jelenlétében tárták fel. Ő jegyezte fel a templom méreteit is: 16,5 x 7,5 m, melyhez hozzájárult még a félkör alakú, 3 m sugarú szentély. Megtalálták a templomtól északra, 80 méterre épült két egyforma szobájú 5x5 méteres paplak alapjait is.

12 Közvetett bizonyítékok alapján úgy véljük, hogy a templom a XVIII. század végén, a XIX. század elején épülhetett a római katolikusok részére. Az ősi templom ugyanis - mint ahogyan erre már utaltunk - 1602 óta a reformátusokat szolgálta, akik a lakosságnak túlnyomó többségét alkották. A katolikusok több mint kétszáz évig 13