Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)
zet 1940-ben a hatóságok nyomására oszlott fel. A két világháború közötti politikai hangulatot tehát a szélsőségek jellemezték a településen. Az átlagosnál jóval radikálisabb, baloldali magatartás miatt a község a „kis Moszkva" elnevezést kapta. 1932ben az ibrányiak azt a hírt terjesztették, hogy az aratási szerződéseket felesleges aláírni, mert: „a nyáron jön a szovjet, és majd közösen aratnak." 271 A felszabadulást háromezer nincstelen várta. A községbe érkező néhány fős szovjet egységet a bíró bocskorban fogadta, 272 akaratlanul is bizonyítva a lakosság nyomorúságát. De az üdvözlők kezében zászló is lengett. Szabó Zoltánné vörös ágyterítőből maga varrta. 273 1944. november elseje, a halottak napja, a község számára egyben a feltámadás, megújulás napját is jelentette. Napok, hónapok alatt igyekeztek volna pótolni az évszázados elmaradásokat. Szabolcsban elsőként kezdték meg az oktatást. 1945 januárjában, az Ambrózyuradalom dohánycsomózójában már a betűvetéssel ismerkedtek az uradalmi cselédek gyermekei. 274 A népi szövetkezetet az országban is az elsők között alapították meg. 1948-ban az alapító tagok közül öten Kossuth-díjat kaptak. 275 A szövetkezet „vagyonát" a tagság hordta össze: l-l liter olajat vagy néhány tojást, 1-2 kilogramm lisztet, krumplit adtak. A Kommunista Párt helyi szervezete már 1944. december 21-én megalakult. Irányításával 1945 februárjában megindult a földigénylők összeírása. Családonként 3 hold, gyermekenként 800 négyszögöl földhöz jutottak a nincstelenek. Megvalósult az évszázados álom, 4364 kat. hold föld kiosztásával 276 a föld azé lett, aki megművelte! 1983. április 4-én a földért folytatott évszázados harcnak méltó emléket állított a község lakossága. A Földosztó-dombormű stilizált alakjai az ibrányiak számára rövid idő alatt valóságos személyekké váltak. A kőbe vésett arcok, alakok nevet kaptak, azoknak a nevét, akik a legnehezebb időkben is vállalni merték a harcot az igazságosabb, emberibb jövőért. Egy rétközi település gazdag múltja így mai valóságunk szerves részévé vált, hogy példájával segítsen bennünket a mindennapok küzdelmében. 118