Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

a szervezkedést ők is abbahagynák. Ezt a feliratot a „Földmívelő" 1898. január 7-i száma felajánlkozásnak minősíti, és részletesen elemzi: „az ibrányíak a „Nyirvidék" czímű zsarnokok lapjában a megyéhez feliratot intéztek, melyben nyomorukat panaszolva a hatóságoknak, kérik, hogy bajaikat a törvény útján igazítsák el, kérik, hogy emberi és polgári jogaikat adja meg a kormány, akkor ők majd le fognak térni arról az útról, amelyen most járnak, és szövetkezetük azon pillanatban feloszlik. A czikkben azt mondják, hogy a nyomorúság okozta, hogy elméjük fennakadt, és hogy nem tudnak megfontolólag cselekedni, ezek miatt halt ki belőlük az erkölcsi érzék, a vallásosság, Isten és emberek iránti bizalom..." A „Földmívelő" cikkírója ezek után történeti és bibliai példákkal bizonyítja, hogy a felirat lényegében a mozgalomtól való elfordulást, a meghátrálást jelenti, majd tanácsokat ad a helyes cselekedetre is. Ma, közel 100 év távlatából a megyéhez küldött felirat, melyet a megyei lap közölt, inkább tudatos lépésnek, mint meghátrálásnak tűnik. Hiszen a széles olvasóközönség elé tárja a szervezkedés valódi okait, a földműves nép nyomorúságát. Megoldást ajánl, és a szervezkedést csak a feltételek teljesítése esetén hajlandó megszüntetni. Kétségtelen, hogy tartalmát tekintve bizonyos naivitás, hiszékenység is jellemzi, de ez századok óta szinte minden parasztmozgalomban megtalálható. A mozgalom résztvevői Ibrányban a napszámosok, feles dohányosok és a cselédség soraiból kerültek ki. A kérvények, határozatok e paraszti rétegek gondjaival foglalkoznak leginkább. A településen 120 cseléd él,

253 ami a századvégi 3888 fős népességnek Vé-a, családonként 5 fővel számolva. Közel kétszer annyi a „zsellér-gazda"

254

, aki csak 1-2 hold szántóval rendelkezik, és mivel feles vagy harmados földet nem kap, ezért napszámba jár. Az egylet létszámáról pontos adataink nincsenek, de már megalakulásakor többszáz főre becsülték hatóságok.

255 1898. márciusában, a mozgalom hanyatló szakaszának kezdetekor, a szomszédos Nagyhalászban 148 fős tagság van.

256 Joggal feltételezhetjük, hogy a körzeti központot betöltő Ibrányban a tagság még ennél is nagyobb létszámú volt. A Felső-Tisza vidéki földosztó mozgalom tetőpontját a nyírkarászi földosztással és a kisvárdai véres zavargásokkal érte el.

257 A reakció a „Földmívelő"-t 1898. február 18-án betiltotta, Várkonyi 110