Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

Aszongya: - ó, hát én nem tudom itt a járást, hát - aszongya eriggy te! - 6, hát ha én megyek elöl, akkor te nem jössz utánam! - De, megyek én! - aszongya. - Ha nem hiszed, akkor fogd meg a kötőmet! A fiá fogta a kötőjit,a ján meg hátulrul leódta.Oszt a fiú bevitte a kötőt, a ján meg kin ran áradt, nem ment a sírba. Na oszt elindult a ján hazafele, lélekszakadvást szalad hazafele. De.mán annyira kifáradt, minden; a legszélső háznál vót világosság. Bemegy oda* Ahogy bemegy oda, ott sincs senki se, égtek a gyertyák-, csak a halott vót. ÍJ meg fogta magát, egy könyv vót ott, bebújt a sutba. Bement a sutba, ott ült a sutba, oszt még elkezdett a könyvbül imádkozni. Ahogy imádkozik, egyszer beszólnak az ablakon: - Hótt, add ki az elevent! - Erre a hótt letette az egyik lábát. Megin mondja neki: - Hótt, add ki az elevent! - Akkor megin. ül felfele, hogy kiadja. Akkor megin. mondja: - Hótt, add ki az elevent! - Erre megszólal a~ kokas. A hótt nem tudott leszállni,csak felült a koporsóba, így oszt maradt meg a lánynak az élete! 5. János szolga Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegényemherr. Ennek a szegényembernek volt három fia. Azt mondja a három fiának: - Menjetek szolgálatot keresni! . Hát elindult a legidősebb. El is ért egy öreganyóhcu,