Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

Akkor kiszúrta a sárkánnak mind a kit szemét, a vén boszorkánnak. Na, akkor, kérem szépen, nem vét mit tenni.. Kis Palihoz a királynak a lányát feleségül hozzá kellett adni, mer a paripáját hazavitte. Olyan gyönyörűen szépen, a nagy boldogságnak örvendett.A királykisasszon Is nagyon örvendett. Kimentek a Duna partjához sétálni. Ahogy ottan sétálnak, a Dunábul egy bakaraszos ember csak kilép. Kis Palit nyakon csavarja,a királykisasszont elvitte. Kis Pali elvesztette a menyasszonyát. A vén öreg király bosszús lett ugyi, hogy az ű lánya odavan. Es nincs más mese, ami palotát megcsináltak a Kis Palinak a sárkány ellen, most ú kovácsszennel kürülrakassa, és ű ezt a Kis Pálit megégeti. Kis Palinak nem vót más mit tenni, kiment. Azt mondta a királynak: - Felséges királyatyám! Annyit engedjen meg,hogy menjek még ki a Duna partjára sétálni! Azt mondja a király: - Még ennyit megengedek, hogy menj ki a Duna partjára sétálni. Ahogy kérem kimennek a Duna partjára sétálni, megyén Kis Pali, tanálkozik egy emberrel, aki egy kazal kenyérbe ül és azt mondja: - Jaj, de éhes vagyok! - Eát ott ülsz egy kazal kenyér közepibe, és mégse tuisz jóllakni? - Sem. Mer ha most megeszem, később mit eszek? Tanálkozik egy másik emberrel, aki azt mcmij« - Jaj, de szomjas vagyok! - Egy kútnak a közepibe ült. - Hát ide figyelj, te hülye! Hát egy kútnak a közepibe ülsz és nem tudsz inni? • - De ha most megiszom, később mit iszok?