Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

VII. HIEDELEMANMONDÁK

szaggal! De azt nem engedte osztán, hogy meghálassuk tovább. 89. Boszorkányos hely az istállóban Ezt mondta az én apám is, hogy ő gyerek vót,és itten vót egy istálló. És ő abba az időbe két ökörrel vót cseléd. Oszt lefeküdt ott az istállóba. Oszt vótak ott több emberek, háltak. És mondta, hogy: - Te Imre, ide te ne feküdjél, mer itten, ha ide fogói feküdni, itt maj meglátod, baj lesz! Na,az én apám meg nem akarta hinni.Ott vót sok szalma, ű meg lefeküdt oda. Ahogy lefeküdt, alig feküdt ott egy cseppet, hát aszongyák neki: - Kelj fel, itt nem jó helyen fekszel! Hát ő nem akart neki hinni. Hát na, gondolta, nem i— gaz ez, ez csak most engem azér mondták, hogy ne feküdjek le! Na akkor másodszor oszt nem szóltak neki, hogy keljen fel,hanem megkapták lábon fogvást,és szaladtak kifele vele az istállóból! Hát, aszonta az én apám, hogy olyan piros sapkát látott annak a féjibe,aki vitte. "Na de én, a— szongya, kifeszítettem a lábom így az ajtófélhez, de aszongya,engem maj széthasítottak,én ordítottam!" Na, aut oszt a többiek felkeltek,, mikor útet otthagyták. - Na - aszongya -, ugye mondtam neked, Imre, hogy mér feküdtél oda! - Na-aszongya,-attul kezdve nem feküdtem én oda! 90. Lélek egér képében Mesét hallottam,mesélte a sógor.Két katona ment szabadságra. Mán elfáradtak, oszt leültek az utódalon. Leül-