Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)
VII. HIEDELEMANMONDÁK
mind bementek a templomba. Majd mikor a templombul jöttek kifele, otthun égett a tűz,de mégse tudott a lucaszék elégni! Nem égett el a lucaszék, mire jöttek a templombul kifele, akkorra el kellett vóna égni. És akkor jól agybafűbe verték, oszt ott meg is halt. A boszorkányok vótak! 57. Lucaszék Mikor eljön a Luca nap, december tizenharmadikajakkor hozzáfog csinálni egy kisszéket. Eát nem nagy kell oda, csak hogy legyen valami az ember alatt. Hozzáfog csinálni Luca napján, és áztat karácsonyig mindig csinálni kell, valamit mindég kell bele faragni, hogy villa este faragja az utósót. És akkor elmegyek a templomba, viszem magammal, leülök a templomba az ajtóho közel,és meglátom^ hogy- ki a boszorkány a templomba! Mán ez itt is történt! Az onokatestvére vót apámnak, itt laktak mingyá ebbe az utcába,a Kutyaszorítóba. Jó belemenős legényember vót; csinál ű egy lucaszéket! Mikor mentek elfelé a templomba, aszonta az anyjának, hogy: - Anyám, a tüzet jól rakja meg, hogy égjen a tűz! - Lesz tűz, fiam, lesz! - mondja neki az anyja. Aztán felment a templomba, leült a templomajtóta belülrül a klsszékjire. Mikor ott vót az idő, hogy mos márjönnek kifele:* akkor felkapta a kisszéket, és aló hazafele, trappba! Nem olyan messzi van a templomho pedig! Alig érkezett benyomni a spórba a kisszéket! Ott vótak utána: - Jól jártál, te, b....a meg ez meg az az anyádat, hogy be érkeztél menni! Hát. Megmondta mindet, hogy melyik milyen véti Kent befele a templomba, osztán akkor a fejit mozgatta kétódalra, hogy a szarvát tegye elébb be,aki olyan boszorkányos vót.