Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

III. NOVELLAMESÉK

- Hogyha te eztet egyszer ki nem kutatod, hogy a királynak miér van könnybe a szeme, akkor rosszul bánok el veled! Azt mondta a komorna, ... megígérte, ű majd ki fogja lesni, hogy mi a királynak a titka. Egyszer a király kiment vadászni.Amikor indult a vadászat elibe kifele,hát lássa a komorna, kócslyukon belesett, hogy a király kihúz a szekrényibül egy márványtáblát és belenéz. Mikor ránéz, sír és elmegyen. Akkor a komorna nem szélt egyebet, hanem bement a királynéhoz és azt mondta: - Felséges királyném! A királyatyámnak van egy titka, amit meg nem tudok ódani! Van ott egy szekrényfiók,abba van egy tábla, ti arra ránézett, és mikor jött kifele, sírt! Egyebet mondani nem tudok! Persze,a király kiment vadászni. A királyné az ajtőt titkoson feltörette, és betörtek. Megnézték az asztalfiókot, meglátták a márványtáblát: "Apja a nagybátyja, anyja a nagynénje, de királyi családbul származott gyermek!" A királyné rögtön összeesett: - Édes jé istenem! Hát nekem a gyermekemmel kell élni együtt? Persze, az ajtét becsukták, mindent bezártak. A király hazajött a vadászatrul és akkor elkezdett szörnyekedni. Az ű szobáját ki törte fel? Hát itt feltörésrül nincsen szó. Akkor oszt a királyné elibe megy: - Ide figyelj, drága gyermekem! Te nékem gyermekem vagy! Ezt a táblát én tettem teme11éd,amikor a testvéremtül megestem. Ez világi titok vót! Tehát, te anyáddal éljél? Ilyen nem lehet, ez nagy bún! Istentől való bún! Persze akkor oszt a király megszégyenlette magát, hogy mán rátanált egyik szülejire.De a másikat hol talál-