Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - II. Testamentumok

lit éa fél szekér kukoricát és kevés kölest kapott, fiszont az első feleségtől maradt 3 kiskorú árvára tekintett el nem akart többet "predentálni" volt férje kis gazdaságából i a "reverzet" "a jobb őszinteség érdekébea" ad= ta az asszony* ffollak György és f ivére.Háté özvegyének végrendelkezése 1789. április 14. A viszonylag módos család egyik tagjának halála után az özvegy a sógorával egyezett aeg a vagyonon, mivel & két fivér "egy kenyerén közösen vezette volt a Gazdaságot"« A házhoz és a szálláshoz négy zsinka föld tartozott. Ärmek megfelelő volt az állatállomány, a szekerek száma,a tisztított termény mennyisége, stb. A tételes fölsorolásból mindez kiderül. Az állatok megnevezése külön nyelvészeti érdekessége az iratnak. I

gert Leopold

, instancia! és német nyelvÜ végrendelete 1789. A helybeli "Tekintetes Plenipotentiarius ür"™hoz és » Tekintetes Fis

cális

s üram-hoz benyújtott kérelmek arrél tanúskodnak, hogy értéke lett a földnek. Ugyanis "már csak egy octava" /« nyolcad rész/ földje maradt a Morvaországból idekerült németnek, amikor a bizonyos Sipos István titán maradt használaton kívüli "1/4 tal" / « rész/ földet előbb Mtgos ürl Székk determinâtio

jából tóbb szegény akkor meghatározott számú Lakosokk Birák Uraimé

k szántó földeket 3dtak",de ezt a juttatást Igert Leopoldtól viszszaköve

telte Sipos István öccse. 1789. április 13-án "megholt Igert Leopold a ki holta e~ lőtt Testamentumot tett". ízt német nyelven írta, de van korabeli magyar másolata lg. Kiderül, hogy a feleségén és