Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

későbbi fokán alakulhatott ki a "fiusnácká paleta". Milyen utcák vannak a régi paléták helyén? A válasz előtt rögzítsük le Nyíregyháza várossá nyilváníts sána k tényét: "A népes község, kiemelkedvén lélekszámával a Nyírség községei közül, joggal kívánhatja már, hogy gazdáinak t emelvényeit, iparosainak készítményeit saját piacán cserélhesse ki. Ezt az óhajtást végre II.József császárnak Bécsben, 1786 november 23-án kelt szabadalomlevele teljesíti, amely Nyíregyházát örök időkre várossá deciaráija és évi négy vásár tartására /.../ felhatalmazza,* rendes hetivásár napjául pedig a szombatot je~ Q / leli ki." 71 A települést város

ként emlegetni tehát ettől az időtől lehet. Addig a községi irattári anyagokban "obec" /'község, közösség/, egy idő után pedig "mestečko" /kisváros, városka/ vagy "város" a megjelölés. Ha mégis használjuk a fogalmat a korábbi állapotra is,az már csak a viszszatekintés jellegéből adódó szóhasználat. Korabeli térképek nincsenek Nyíregyházáról. Egy elképzelt vázlaton az 1750-es éveknek megfelelően elhelyezhetők a fentebb már közölt paléták és a körzet utcái."Ebben az időben a szomszéd községekbe vezető Tokaji /ma Rákóczi/, ŕazonyi /ma Vay udám/, Orosi /ma Bocskai/, Kállai és Debreczeni utcákon kívül az Egyház, Orosz /ma Kossuth/, Kereszt, Nádor és Serház/ma Honvéd/ utcákból állott a város.... Az Orosz Utcán, mint a későbbi összeírások mutatják, az oroszok /gör.katolikusok/ laktak." l0// /Meglehet az 1754-es "regiszter"-ben az "Oroska Ulica" az "oroszok utcája", de érthető alatta az "Orosi utca" is. Erre az alábbiakban van utalás./ Az idézett monográfiából kiderül a további változás is,amelyet egy újabb összeírásból ves« a szerző: "Az 1754. évi, tót nyelvű összeírás szerint a 26