Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)
Ján Botík - Marta Sigmundová: A nyíregyházi tirpákok népviselete /kivonat/
az adatközlők már rég elfelejthették, mert a tirpák asszonyi viseletet már a 19. század elején elhagyták* A tirpákok több olyan magyar ruhadarab elnevezését, melyet az új környezetben kezdtek hordani, magyar nyelvből vették át.Ilyenek pl. a vigan , pricseszke , me Jjeska. nyakravaló . sarkantyútartö , nemz etka , árvalányhaj „ gaval- lérsarok , vltézkötés . stb. A tirpákságra kezdetben jellemző volt a sokféle,egymástól is eltérő viselet, ami azt tükrözte, hogy a letelepedett szlovákok több faluból és megyéből származtak. Viszont, az adaptációs folyamatban már egy viszonylagegységesített tirpák viselet-típus jött létre, mely kezdetben valószínűleg megőrizte a honti-nógrádi-gömöri tr- pák nyelvjárási területre jellemző népviselet elemeit.Ugyanis e területről, illetve a környékéről származott a nyíregyházi telepesek túlnyomó része. A kapcsolatok nemcsak a ruhadarabok megegyező elnevezéseiből nyilvánvalóak, da formai azonosságuk is feltételezhetők. A magyarországi szlovák nyelvszigeteken belül « nyíregyházi szlovákok azokhoz sorolhatók, akiknél igen korán eltűntek a hagyományos, lokális, etnikai jegyeket hordozó viseletformák. A férfi viselet gyorsabb változásához az is hozzájárult, hogy már a 19. század elejétől a legfontosabb ruhadarabokat gyári anyagokból szabókkal varratták meg,vagy pedig készen vették a vásárokon. A női viselet hagyományos formálnak felbomlása a 19. század közepén ment végbe. Bz időtől kezdve a tirpák női viseletre m városi polgári viselet erős hatást gyakorolt, annyira*, hogy as 1920-as években már a városi viselet határozta meg a nyíregyházi tirpákok női viseletét is.Héhány hagyományos ruhadarab az idősebb nemzedék-
