Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

hozzájárultak a család fenntartásához:» b, Az uradalmi cselédség lakáskultúrája Az uradalmi cselédség lakáskultúrája igen alacsony; szinten állott. A béreslakások a majorban vagy: a majorból kivezető magánutak mentén voltak.A lakóház közepén volt a konyha, de kát család részére! A konyha előteréből,a pitvarból nyílott jobbra és balra egy-egy lakószoba. Ezek a szobák földpadozatosak voltak.Télen ebben a szobában szorult össze a család, a szülők és 4-6-8 gyermek.Kicsi volt a szoba, de az a család, amelyiknek még háza sem volt, örülhetett, hogy bejuthatott az uradalomba. Ha más nem is, itt legalább adva volt a lakás, a kenxérnekvaló,a tüzelő, az angaria, egy hold föld és a jőszágtartás. Már említettem, hogy engem tulajdonképpen az uradalmi cselédek választottak meg lelkipásztornak,a nagygazdákkal szemben.Ezt én sohasem felejtettem el. Kapcsolatom a volt uradalmi cselédekkel, azok leszármazottjaival /akik közül sokan ma már magas beosztásban tevékenykednek/ ma is Densőséges. Sz§vesen emlékezem vissza az 1930-as évekre.Hadd idézzek itt az emlékezéseimből: 1935 novemberében, az egyik nap kora délutánján, a szemerkélő eső elállta után elindultam, hogy az uradalmi cselédek egyrészét meglátogassam. Az út csak 4-5 percig tartott. Az akkor már lakatlanná vált kastélyhoz, elég közel voltak a cselédlakások a magtár, a kecee és az istállók által határolt nagy négyszögben. Mint említettem,minden háromosztatú házban két család lakott.A házakkal egysorban,azok végein voltak a disznóólak és a tyúkólak,amelyeket maguk a cselédek eszkábáltak össze. Mindenki úgy gondolkodott, hogy majd szétbontja és magával viszi, ha máshová kell költözködnie. 89