Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

mit az elődje. d, Cselédek Gazdák

.Az uradalomban a gazda tekintélyes ember volt, olyan,aki irányítani tudta a rábízott cselédeket. Az istvándi uradalomban három gazda volt:csűrös-, ökrös- és béresgazda. , A rangsorban els<5 volt a csűrösgazda

. Ezt a tisztséget a 930-as években Bihary József töltötte be. Istvándi születésű, nemes származású ember volt. A faluban saját háza, nagy portája és 8 kat. hold földje volt» Bihary József - Kende Zsigmond báró kérésére - 1930— ban vállalta ezt a beosztást,mivei a gazdasági válság következtében rákényszerült erre.Biharyt azért hívták az uradalomhoz, mivel 1930-ban Oláh János Ispán meghalt, akinek a helyét már nem akarták betölteni.Ezáltal Bihary Józsefnek több olyan feladata is akadt, melyet korábban az ispán látott el. Bihary József a faluban megbecsült ember volt.Az egyházközségnél ő látta el az egyházgondnoki tisztséget, amelyről az uradalmi alkalmazása után lemondott* Bihary József mint huszár részit vett az I. világháborúban. Járásán meglátszott, hogy élete egy részét lóháton töltötte el. Értelmes, szép írású,rendszerető ember volt, tudott parancsolni és fegyelmet tartani. Bihary József a híres rozsályi Kun Gáspár /1551-1612/ hadvezér leszármazottja volt. Bihary felesége: Kövér Berta volt. A csűrösgazda felelős volt azért, hogy a szérűskertben, a gazdasági épületek körül rend és tisztaság legyen. Utasításai szerint helyezték el az asztagokat a szérűskertben, a cséplést megelőzően. Kijelölte a szálastakarmányok, szalmakazlak, a törek, az elvermelendő burgonya 69