Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

d, Cselédség

. Ide tartoztak a gazdák, béresek, ostoros béresek, lovászok, pásztorok és a kerülők, Itt el kell mondanom azt, hogy nem mindenki tartotta magát cselédnek, annak ellenére, hogy fizetségül kommenciót kapott.Különösen vonatkozik ez a mesteremberekre, akik urak voltak, a gazdákra, akik közvetlen irányították a béreseket és a kocsisokat, valamint a pásztorokra,akik független, szabad embereknek tartották magukat. Vegyük sorra, mi volt a feladatuk az uradalmi cselédeknek r az uradalomban kialakult rétegződés szerint: a, Tulajdonos Báró Kende Zsigmond császári és királyi kamarás,felsőházi tag 1849-ben született és 1933 augusztusában halt meg, 84 éves korában. A Cégényben lévő családi sírboltba temették el.A felsőházi tagságot 916-ban nyerte el IV.Károly királytól. Kende Zsigmond idős korában is jómegjelenésű,daliás,szálfaegyenes ember volt. Mindenki, tisztelettel és elismeréssel beszélt róla, a napszámosok és a gazdálkodó emberek egyaránt. Az i8tvándi kastély az 1830-as években épült, Kende Zsigmond édesapja idejében. Az építkezést Kende Zsigmond folytatta,illetve fejezte be. A kastélyt szép díszkert övezte. Voltak benne különböző fenyőfák, köztük a szemet gyönyörködtető nagy ezüstfenyők, tiszafák, nagy lombozatú és igen magas szerecsendiófák, aztán Japánból hozott fák, 10-15 méter magas egyenes törzsekkel. De pompás virágháza is volt,különböző pálmafákkal, cserepekben nevelt,egzotikus virágokkal. Sajnos, mind a díszkert

et,mind a virágházat 1945-ben vandál módon elpusztították. Kende Zsigmond szerette a rendet,a tisztaságot és azt be is tartatta.A kastély környákén sosem lehetett találni 54