Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

dába kapálták, a kaszások, akik napszámba szénát kaszáltak, a részes favágók, akik a báró és a gazdák erdeiben munkát végeztek.E rétegből kerültek ki a gazdáknál alkalmazott kocsisok és cselédek is. Az aratási munka szervezője és vállalkozója, az aratási bandagazda rendszerint Váry Bernát földnélküli napszámos volt. A gazdák, a kisparasztok, a napszámosok és uradalmi cselédek gyermekei - felekezeti különbség nélkül - a ref• elemi iskolába jártak. Hat éven át egy padsorban ültek,együtt nevelkedtek,s közöttük baráti kapcsolatok alakultak ki. A nagygazda, vagy a tanító gyermeke nem nézte le a napszámos gyermekét, még az elemi iskolát követő kétéves általános továbbképzőben sem. Együtt tanultak és játszottak az iskola kerítésén belül. Az elkülönülés csak később mutatkozott meg, akkor, ami kor eladóvá serdült a leány, 8 a fiúból legény lett.Ekkor már mindenki a maga társadalmi rétegéhez igazodott. A napszámos réteghez tartozókkal sok szép nemes dolgot el lehetett érni. Közülük toboroztam a színdarabok szereplőit, az egyházi és nemzeti ünnepségek szavalóit. A falusi értelmiségről is említést kell tennem, azokról, akik diplomával rendelkeztek. A falusi tanítók, papok a falu szellemi vezetői voltak. Az értelmiség- sohasem képezett külön társadalmi réteget! Nem is képezhetett. Nem volt joga arra, hogy a falu bármelyik rétegétől is magát elkülönítse. Hivatásuk eggyé forrasztották őket a néppel» /A 930-as években két tanító és egy pap volt a faluban!/ A falu társadalmi tagozódásának ismertetése hiányos lenne, ha nem szólnék még a falu két népcsoportjáról, a cigányokról és a zsidókról» Túristvándiban öt zsidó család élt, összesen 23 fő» 51