Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

Kedd

: Reggell: tea és lekváros kenyér. Ebéd: kötött leves és paprikás krumpli. Vacsora: puliszka. Szerda

: Reggeli: füstölt sonka, kenyér, hagyma. Ebéd: salátaleves, lángos. Vacsora: krumplifőzelék«. CsUtörtök

: Reggeli: szalonna, kenyér, hagyma. Ebéd:riblslileves, kelkáposztafőzelék» Vacsora: Mákostészta. Péntek

: Reggeli: tea és lekváros kenyér. Ebéd: Zöldborsóleves ée törtkrumpli. Vacsora: törtpaszuly. Szombat

: Reggelit fokhagymás piritóskenyér és tea« Ebéd: tojásleves, lekváros palacsinta. Vacsora: szilvásgombóc« Természetesen ez az étrend csak általánosan érvényes, mivel ezen változtattak attól függően, hogy milyen alapanyag állt bővebben a rendelkezésükre, milyen volt a pillanatnyi anyagi helyzetük és melyik évszakban kellett az étkezésről gondoskodniuk«. Éppen ezért el kell fogadnunk Seres Zsigmond álláspontját is, aki nem vállalkozott a heti étrend leírására. Az 1985 nyarán irt levelében különbséget tesz a téli — tavaszi és a nyári - őszi étkezések között: "

Télen

: a sertésvágások utáni étkezés: Reggel sült szalonna, hagymával« Délben valamilyen leves« Pl. bab, krumpli és tésztaféleség, vagy sütve vagy főve« A vacsora mindig a délről maradt étkek voltak. A hét napjai között csak a vasárnapi ebéd volt finomabb és választékosabb. A sertéshusieves kapáláskor is megvolt, de már füstölt húsból. Hváron

: Megnőttek a kotlóssal keltetett csirkék. Ezek képezték a leveshást,mely két részből állt. A csirke megfőtt vastagabb részéhez mártást készítettek valamilyen zöldből« vagy főzeléket, borsót, babot,vagy tököt. A reggelit nagyon sok esetben eper, szilva vagy más gyümölcs képezte, vagy tejeskávé - már akinek tehene volt! 176