Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

ge lesz a háborúnak! - ezt mondta nekem a századosom.Szabadságot kaptam, hazajöttem és hadikölcsönbe tettem a keservesen megtakarított pénzemet." - így mondotta el nekem Bihary József, az 1930-as években. Bihary József négy évig volt katona. Mint huszárőrmester, sok frontot bejárt. Bízász-Lotharingiában harcolt a zuávok ellen. 1918 végén jött haza a háborúból. A hadikölcsönbe fektetett ezer forintja mind odaveszett! Az elsó világháború után a Bihary család csak kínlódott a vízjárta földekkel. A 930-as évek elején magam is láttam, hogy a családnak héjában főtt krumpli volt az ebédje. Igaz, hogy a csatorna megépítése után az egész határt bevonhatták a földművelésbe, csakhát a kilúgozott földek keveset termettek.Jószágok hiányában Bihary József sem tudta trágyázni a földjeit. Az avart is felhasználták a jószág- alá. József nevű fia, látva a lehetetlen gazdálkodást, beállt a nyíregyházi huszárokhoz» Bihary József, belefáradva a gazdálkodásba, báró Kende Zsigmond hívására elszegődött uradalmi gazdának, földjeit pedig felesbe kiadta. Csernyi Sándo

r tősgyökeres túristvándi családból született, 1882-ben. Ugyanott halt meg, 1958-ban. Szülei vagyontalan emberek voltak. A család nehéz anyagi helyzete már 16 éves korában kenyérkereső munkára kényszerítette,A beregszászi hegyre járt dolgozni. A munka szőlőnyitásból, karózásból, kötözésből, kaccsolásból, kapálásból és permetezésből állott. A legkedvesebb munka a vidám szüretelés volt. Minden szombaton hazajött, a túristvándi társaival együtt»tisztálkodás és tarisznyázás céljából. Vasárnap délután már indultak is vissza. Később, a 20. évének betöltése után a Kárpátokba járt fát dönteni és fűrészelni,a Tóth testvérekkel együtt. Innen havonta csak egyszer 10