Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

tó a törzsök gomba, -valamint a barna és sárga színű nagy tinorni gomga. Parázson megsütve,kicsit megsózva fogyasztották. Tojással elkészítve igen ízletes eledel» A jót is a rosszat is a családban tanulta meg a gyermek. Mielőtt az iskolába került volna, otthon Játékokat tanult, meséket hallgatott. A gyermek ujjait egyenként számlálva mondogatta az édesanya: "Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte és megsütötte, ez megette,ennek az iciri-picinek nem jutott semmi se! Lásd, ez a kisujjad azért ilyen kicsi!" Ha az eső után találtak egy csigát a kertben vagy a» udvaron, az anya kezébe vette,s tanította a gyermekét a csigacsalogatóra: "Csiga-biga gyere ki, ég a házad ide ki, sós kútba tesznek, onnan is kivesznek, kerék alá tesznek, ott meg összetörnek, mindjárt jönnek a törökök, mindjárt agyonlőnek!" Mekkora nagy volt az öröm, mikor a csiga kidugta a szarvacska ját JLésőbb egyedül is mondogatta a gyermek«. Az apa a térdére ültette a gyermekét és egyre gyorsabban emelgette- As. így lovagló gyermeknek aztán mondogatta: n

HÓ^

=

hjóc_katona, ketten ülünk egy lóra, úgy megyünk el Budára, a nagyszemű szilvára! Szénát,zabot a lónak,abrakot a csikónak!" Eleinte a gyermek félt, visított, hogy leesik apja térdéről. De később, mikor már megszokta,5 is az apjával mondta a verset.Ea vége volt a lovaglásnak,akkor így kiabált: "Még, még!" Az egyik szülő a tenyerébe vette gyermekének kezét, s a másik keze ujjával birizgálta és közben mondta: "

Ciróka marója, mit főztél? Kását? Hová tetted? A polcra, míg a kútra voltál, megette a pap macskája. Kacc, kacc, kacc!" Utána csapkodták egymás kezefejét,mintha hajtanák a macs— kát! IIB