Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

ni akaratnak vette. Nagy sírás-rívás soha nem volt a temetésekenlAz egyszerű, cseléd- és parasztember színészkedni sem tudott. Náluk nem történhetett meg olyasmi,ami egy módosabb gazda temetésén valóban megtörtént: Ugyanis az egyik hozzátartozó így nyilatkozott: "Mikor láttam, hogy senki sem akar elájulni, kénytelen voltam én!" Az esztendő néprajza

. Nevezetes nap volt az óesztendő

. Sürvedés után megindult a gyermeksereg, a kántálástól hangos volt a falu.ájfélkor a harangozó meghúzta a harangokat. Akkorra már a nép összegyűlt a templom előtt, Harangozás közben a fiatalok felmentek a toronyba és elénekelték a 90. zsoltár 1* és 2. versét, majd az újesztendei éneket: "Ez esztendőt megáldjad.." Végül a himnusz következett. Ezután a fiatalok lejöttek a toronyból és a templom előtt összegyűlt sokasággal ismét elénekelték az újesztendei éneket és a himnuszt.Majd a lelkészi lakás tornácára vonultak és ott ugyanezeket újra elénekelték. A lelkész kijött és velük együtt énekelt. Ezután a kurátor a gyülekezet nevében boldog újesztendőt kívánt a lelkészi családnak, amit a lelkész hasonló jókívánságokkal viszonzott és itallal kínálta meg a megjelenteket. Óesztendő estéjén és újév délelőttjén tömve volt a templom néppel« Ekkor még az is eljött, aki egyébként soha nem járt a templomba» Farsang

. A farsangi időszak az ifjúság szórakozásának ideje volt. Ilyenkor javában ment a fonás-szövés» Az aszszonyok - kezükben guzsallyal, melyen rajta volt a szösz - összegyűltek egy-egy/ házban,s munka közben el-elbeszélgettek. De nemcsak asszonyok, hanem lányok is voltak ott» A lányok után néhány legény is bevetődött. Mesélgetéssel, nótázással, incselkedéssel töltötték az időt. A legények azt lestek, hogy melyik leány kezéből esik ki az orsó? Ha 11X