Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

1, Szántáa. vetés, növényápolás KI mint Tet, úgy arat, tartja a Szamosszegen la jól ismert közmondás. Valóban, a Tatest megelőző talaj éa vetómag előkészítés és a kikelt Tetés gondozása szabja «eg, milyen lesz az aratás. Á vetésforgó kifejezést nem nagyon emlegették adatközlóim. A Tatest megelőző talajelőkészítí munkájuk mégis arra utal, hogy a gyakorlatban ezt alkalmazták. £s abban nyilvánult meg, hogy a búzát lehetőleg- olyan földbe Tetették, amelyikben kapásnövény /burgonya, kukorica, stb./ termett az előző évben. így a talajelőkéazítée ideje szeptember vége, október eleje volt, minthogy előbb le kellett takarítani róla a termést. Bizony, sokszor sietni kellett a szántással, hogy a korán jelentkező őszi fagy ne legyen akadálya a vetésnek. Hogy mindig kapásnövény után igyekeztek búzát vetni, azt elaősorban azzal indokolták., hogy kaazáanövény után nagyon elgyomosodna, dudvás lenne a vetés, de olykor azt is hozzáfűzték magyarázatukhoz, hogy nem is teremne úgy a búza kaszások után, mint például kolompár

, vagy tengeri után. Á szamosszegi gazdák búzavetésének területét általában a birtok nagysága szabta meg. A vagyonosabb gazdák birtokuknak negyedrészét szokták általában búzával bevetni, a kevesebb földdel rendelkezők pedig h—e> dát, falét Tetették be, úgy hogy elegendő kenyémekvalóu teremjen a családnak. A kapáanöTénytől betakarított területen méjszántást nem volt szokás Tegezni. Ilyen szántást csak akkor Tegeztek, ha kaazáanÖTény után Toltak kénytelenek búzát vetni. Búza alá trágyázni sem szoktak, minthogy akkor a dudTa nagyon férérte vóun a vetést. így a területet közvetlenül Tetés alá szántották

. Hogy milyen igavo4.