Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

hogy ne csináljon belőle csúfságot a falu előtt. - Azóta aztán kóuduskaré-nak mondják a vékonyra sikerült kenyérszeletet. A kenyér kelesztő anyagainak ismertetésekor fölvetődött a kenyér tartósságának a kérdése is. Elmondtam már, hogy az élesztőt azért nem szeretik alkalmazni keleaztéare, mert a vele sült kenyér néhány nap után romlani kezd. Szamosszegen pedig csak két-három hétben 3utnek kenyeret» s ezideig nem romolhat meg. A kenyérnek ezt a tarw tósságát részben a komlóuskorpa alkalmazásával, részben a kenyér túlsütésével érik el. Gyerekkorom eriékei és és felnőttkorom kutatásai alapján meggyőződhettem arról, hogy az így sütött kenyér sok.'.ig eltart. A háromhetes kenyeret is mindig jóízúnek, penészmenteanek találtam, csupán egy kicsit morzsalékonnyá vált ekkorra, no meg száraz volt, de pirítva vetekedett a legfrissebb péki kenyérrel. Azt, hogy egyezerre hány kenyeret süssenek, mindig a családtagok száma szab-a meg. Abban azonban arir gondolhatunk kultikus motívumot, hogy mindig páratlan számú kenyeret sütnek. A kisebb csalid 3, a kJze^es 5, a nagyobb 7 kenyeret szokott sütni egyszerre.sít Zier.es Imréné /ragadványnevén: 1<futás/ általában 11 kenyér»-*, sütött, persze, kellett is az a tíz gyereknek. Kenyérsütéskor nemcsak kenyeret készítenek a tésztibcl, hanem egyéb süteményeket is. 'Jgy hiszem, leírásom teljességéhez ezeknek az ismertetése is szükséges, ezért a következ5 részben ezekről is szólok. Szakasztás

kor a háziasszony egy ökölnyi darab tésztát le szokott vágni, B míg a kiszakasztott kenyértészta kél, lángos

t süt belőle a kemencében. A tésztát a kenyérsüt óülapát-on korongalakú lappá formálja, és a még fűtésben levő kemence üresen levő oldalában meírsüti. 3zép pi70.