Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

felvenni, Ifiinkabirásának, kutatási és feldolgozási módsze­reinek ismertetéséért közöljük a munkatervében felállitott további kutatási programját, amely valószínűleg az 1934. évre vonatkozik. 1. Január 12-16. Esztergomi érseki levéltárban. Várdai Pál esztergomi primás, királyi helytartó, a török hódoltság kezdetén kettészakadt Magyarország nyugati részének a legnagyobb államiérfia volt, akiről adatunk eddig alig van. Kisvárda legnagyobb fia feltétlen megérdemli mun­kássága felkutatását és feldolgozását.* 2. Január 18-26. Eger. A fent már ismertetett hiteles he­lyi levéltár anyagának további összegyűjtése, 8 ha mód lesz rá, teljes kijegyzése. 3. Január 27- február 5. A fentirt utakon gyűjtött anyag rendszerezése Kisvárdán. 4. Február 6-10. A debreceni kollégium és a debreceni ref. egyházkerületi levéltár adatainak felkutatása s kijegy­zése. Zisvárda történetében a reformáció elsó éveitől nagy szerepet játszó református egyházközség még legna­gyobbrészt ismeretlen adatai nélkülözhetetlen fontossá­gúak. 5. Február 11-14. Fenti adatok rendszerezése Kisvár dán. 6. Február 15-25« A kismartoni herceg Esterházy levéltár átkutatása. Mikor Zichy Péter a kisvárdai levéltárat Várpalotára szállította, a levéltár másik része, a más jogon ugyancsak Kisvárdai-örökös Esterházy család kezén maradt s igy került Kisvárdáról Kismartonba. Az Esterhá­zy levéltár kisvárdai anyaga még kiadatlan, és az ott fellelhető okleveleknek munkánk első kiadója volna, ami Az ujabb kutatások szerint Várdai Pál nem a Kisvárdaiak családjából származott. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom