Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

évente Karácsony előtt egy több napra terjedő nagyvásárt a a hét minden szombatján a hetivásárokat« A vásártérből ágaztak ki az utcák. Mindenekelőtt a mai Szent László utca, amelyet már ekkor is Így hívtak. Ez körülbelül a mai görög katolikus templomig érhetett le. Keletnek nyilt a mai Csillag-utca, mely - ugy mint ma - a Litke-Záhony felé vivő utat vezette be a városba» azonban a beépített része csak a mai utca közepéig érhetett. Délkelet felé több utca nem is nyilt, a Tompos környéke még ebben az időben teljesen beépítetlen volt. A templomból nyugatnak nyilt a mai Baross utca. de nem terjedt tovább a Vár utcai keresztezésnél. Itt torkollott bele a mai Bessenyei utcába, mely akkor a mai Yiz utca táján elterült mocsaraknál végződött. A vár felé nem a Vár utca vitt, amely akkor még nem volt meg. Ellenben megvolt a mai Major utca, mely a mai Vár utca egy részével a Bessenyei utca egyenes folytatása volt. Megvolt a mai Arany János utca s Kossuth Lajos utca is. A Vár utcából nyilő mai utcán át lehetett a várhoz vezető hid városi hídfőjéhez eljutni. Más utca abban az időben Kisvárdán nem volt. Ezekben az utcákban élt akkor a mintegy ezer főnyi lakosság, mely elsősorban földmüveléssel és iparral foglalkozott. Széles porták sorakoztak az utcákon -egymás mellé, mindegyiken több ház, gazdasági épületek, istállók és kamrák. A házak azonban gyúlékony és nem maradandó anyagból épültek: fából, pacaitből, szalma és nád födéssel. Egy-egy portán több család is élt, összesen nem lehetett a városban több negyven ilyen portánál. Kőből épült ház a templomon éa a földesurak házain fcLvül legföljebb ha egy-kettő lehetett a városban. Az egyik földesúri kúria, Várdai Lászlóé, a középkor végén 1501-ben é~ pult, a mai zárda telken, a másiknak, Várdai Miklósénak 71