Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

parochialia sacerdes

. ugyanis több környéki pappal együtt 1317. február 3-án egy Eisvárdán kelt oklevélben a rájuk bizott peres ügyben bizonyságot tesznek. A semmi adatot meg nem őrzött múlt mélyébe enged egy sokat meglátó pillantást vetnünk ez a pár név: Imre, 1317-ben a várdai Pál plébánosnak vicariusa, káplánja volt, Konrád, akivel és a környék többi papjával együtt Kisvárdán ténykednek egy zajuk bizott ügyben. Fejlett, nagy egyház lehetett a kisvárdai, ha már ekkor külön káplánra volt szükség, és tekintélye is volt, ha a környék papjai ide gyűltek ténykedni. A HV. azázad folyamán többnyire a kisvárdai plébános viselte a borsóval aleaperea, olykor a fóesperes tisztét, amely esperesség területe kiterjedt a már akkor Szabolcs-megyéhez tartozó azon felsószabolcsi községekre is, amelyek eredetileg a borsovai várispánsághoz tartoztak, és amelyekről már részletesebben szóltunk. A város lakosságának szaporodtával, s talán a régi, minden bizonnyal már nem a Szent László-féle, hanem a tatárjárás után épitett ujabb templom avultával a XY. században épülhetett az a gótikus elemekkel diszitett temp» lom, amelynek egyes részei és diszitményei máig is fennállanak. Ennek építésére, időpontjára semmi egykorú adatunk nincs. A Várdaiak levéltára semmit magáról az egyházról nem tartott fenn, s csak a római katolikus egyháznak a XVIII. század elején kezdett anyakönyvének azon históriai feljegyzéseire vagyunk utalva, amelyeket Fejér János kisvárdai plébános az 1717. évben „partin ex Matrieula Antique, partin ex allquibus .a parte netatis, partim in QJBtidiena experiential összerótt.

4 Ez a Matrieula ajxtia.ua azonban csak 1666-ból ered, amikor is Mocsonaky Lukács plébános bizonyos dolgokat „initie Matrieula adnaris, ques solus incepit" feljegyzett «ex Matrieula majeri inserere 51