Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ménytelenül folyt le. A mohácsi yészt megelőző kor nagy eseményét, a parasztlázadást illetően Kisvárda szerepére nincsen adatunk. A Dózsa-lázadás szabolcsi hullámairól sem Praknói

. sem Márki

" nem tudnak. Valószínű az, hogy Kisvárda lakói közül is sokan feltűzték a keresztet, mert mig 1453-ban a város lakossága közel járt az ezerhez," 1507-ben meg is haladta azt, addig az 1521beli összeírásokból mindössze 700 lakosra következtethetünk.

5

' Adatunk azonban az 1514-i eseményekre vonatkozóan nincsen« A mohácsi vész után előállott helyzettel Kisvárda is az események központjába került. Jegyzetek 1. Kisvárda község tulajdonában. Lelőhely a várdomb körüli mélyföld. A szerző gyűjtése. 2. Archeológiai Értesítő. 1870. évf. 221. Nemzeti Múzeum Hapló. 1870. év 178. 194. tétel. 3. Szabolcsvármegyei Jósa Múzeum lt.sz. 4. Szabó lesvármegyei Jósa Múzeum ........ lt.sz. 5. Belsejében olvasztott bronzrögök nyomaival. Szabolcsvármegyei Jósa Múzeum lt.sz. Werner Gyula ajándéka. 6. A szerző gyűjtése. Kisvárda község tulajdonában. A toknyilásnál, a füllel szembeni részben kissé csorba. /Elveszett. Á.Z./ 7. Kisvárda község tulajdonában. /Elveszett. Á.Z./ 8. Anonymus

: Gesta Hungarorum. Cap. 21. 9. Ez a Saruvár vagy Sárvár, állítólag az ecsedi láp mellett feküdt, s a láp azóta elborította. Nyoma már nincs. 28