Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)
így vált Xlsvárds egyházi és gp*A»~4g4 központ Bel., latt az igazságszolgáltatásnak ia centrumává a környéken. Most oár cask a városi rang hiányzott» a ez nem váratott magára nagyon soká. A község irattárában több lB46-4B-ból való lat fekszik, melyeken Ziavárdának primitiv Z7ZZ. azázadheli amw vácsaunkát jártató pecsétjén, ciaere körül a következe' feleire t olvasna tő: 0ISllXr.XZST.a5S0 1421« A pecaé tajuaaS még 1870-ben megvolt,* 5 azóta elveszett. Legrégibb lenyomata az 1696-ből fennmaradt adásvételi szerződésen található. 44 1 pecsét rajza kétségtelenné teszi» hogy nem a XT. ««f—f anakája» a okmányos adat aea teáz ealitéat az 1421 aa esz. tendőről» mint a városi lét kezdőpontjáról. Hogy ennek ellenére mégis 1421-re tesszük sst mz időpontot, mikor üsvárdát földesurai mezővárosi rangra emelték» abban ez vezet» hogy az ebben az időben oklevelekben sörön szereplő Kisvárda 1421 előtt mindenütt adat fala» viUa. 1421 «tán mindenütt mint város, oppidum fordul elő. hegy a városi kiváltságok miben állottak, nem tudjak. Talószinfileg a Mráskodáa és az önkormányzat kisebb kérdéseiben nyertek önálló ságot az ekkor már erősen elipárosodó jobbágyok. Sem tudjuk» vajon az 1437-ben Erdéllyel egyidejűleg Hylri Márton vezetése alatt a Syirségben kitört parasztlázadás mennyire érintette ELsvárdát, tény azonban, hogy az adófizetési panaszok miatt fellázadt parasztok szerte a Syirségben raboltak és pusztítottak. Eészletesebb adatok nem maradtak fönns a lázadást és Nyiri Márton nevét Bonflnl és Turóezi krónikái tartották fenn. 46 Mélyebb sebek hiján hamar helyreállt a béke éa azt essk a Felvidéket dúló csehek elleni hadikészülődések zavarják meg. A „hitetlen csehek* 1456-ban Bodrogkeresztárig törtek előre. Zokoly Miklós ibrányi varából kari Tár25