Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

den szempontból második városa, nagy közgazdasági élettel, élénk és sokfelé tagozott társadalommal, és igen látogatott iskolákkal. Elsvárds kultúrajárói a középkorból is maradtak fenn nyomok. Földesúri családja, a Várdai család tagjai közül nem egy viselte a magister cimet, ami magasabb fokú tanultságot jelentett. A régi középkori úrbéri összeirásokban a Deyak név sokszor fordul elő 1438-ből és 1521-ből, ami már tanúbizonysága annak, hogy ha csak szűk körben is, de már a jobbágylakosság körében is voltak müveit emberek. Egy 1456ből fennmaradt oklevél „magi

strum scole antiquum de Warda" s várdai iskola régi mesterét emlegeti, az első ránk maradt magyar nyelvű missilis levelet 1486-ban Eisvárdai Aladár küldte Visegrádról Miklós bátyjának, Szabolcs vármegye főispánjának Eisvárdára. Maga a Eisvárdai család a nagyműveltségű főurak és főpapok egész sorát adta az országnak, hogy csak Várdai István kalocsai biboros érseket, V. László és Mátyás király kedvelt diplomatáját, Várday Ferenc erdélyi és Várday Mátyás boszniai püspököket emlitsűk. Az újkorban a renaissance hatása alatt egyre fényesebb lett a kisvárdai vár élete. A Várdai család férfiágának kihaltával a nőágon örökös gróf Nyári és Melith családok fényes udvart tartottak, udvari költőjük is volt. Több emléke maradt fenn e kornak? igy 1591-ből Telegdy Eata verses levele az ecsedi Báthori vár úrasszonyához, amelyben büszkélkedve irja, hogy ime, nemcsak a viz mellett, t.i. Ecseden fészkelnek a poéták, hanem sütnek néhol a homokban is tikmonyát, már mint Eisvárdán. Fennmaradt az ugyancsak Várday-rokon Zokoly Miklósnak latin versezete, amellyel III. Zsigmond lengyel királyt üdvözölte, amikor az 1595-i pozsonyi országgyűlés megbízásából követségben járt nála, fennmaradt 1638-ból a Várday unoka, Telegdy Anna sirverse latin distichonokban és Eisvárda e korbeli kultúrájának dokumentumaiként rengeteg feljegyzés, történeti adat a kato139