Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

KISVÁBDA MÚLTJÁBÓL IX. Az „1817-ik Észt. Szent György havában 25-én EissVárdai Dombrádi és Ajaki némely közönséges tárgyak iránt Kiss-Várdában tartatott közös Uri Gyülekezetnek Jegyzőkönyvéiből vesszük a következő részletet: „Tapasztaltatván, hogy a Nemes Vármegye Statútuma ellen is sokan a lakosok közül az uttzán pipáznak. Meghatároztatik a' tűzi Veszedelemnek el mellőzése tekintetéből; hogy a' Földes Ut illy esetben mátul fogva a' Tekintetes Hemes Vármegyére feladattasson, a' Ns. Taxások 24 forinttal, a* Parasztok 24 páltzával tüstént való ezecutio mellett megbüntettessenek. Mely végzés a Bíráknak tudtára adattasson és általok közönségessé tétessen. • Vájjon mit csinálna ma ilyen szabályok mellett egy szenvedélyes dohányos? Az 1824. március 10-iki jegyzőkönyvből: „Olvastatott a Zsidó közönségnek azon folyamodássa, melyben a már egészen betöltött Temetőjök helyett, egy alkalmas ujj Temető helynek kineveztetéséért esedeznek. Világos lévén az, hogy a Zsidó Közönség eddig az ideig Temető hellyét esztendőnként fizetendő Árend ával egyes földesuraktól bérelte ki, továbbra is annak megszerzése végett ezen módra utasittatik." . Ilyen bérelt temető volt a régi Farkas, ma Kopácsy-féle udvar ház mögötti zsidótemető is, mely használaton kivül ugyan, de ma is fennáll. Tizenöt évvel később azonban a földesurak is akceptálták a zsidóknak temető iránti kérelmét és azt a jelenlegi helyen jelölték ki. A kisvárdai céhekről alig maradtak fenn irományok. Megvan a csizmadia céhnek Rudolf császárkirálytól szár106