Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 20. Nyíregyháza, 1981)

ken táborozott. Február 5-én Thököly tábora és udvara Kisvárdán vett szállást, a fejedelem azonban Munkácsra ment, majd onnan egy-két napon belül ő is Kisvárdára érkezett, s itt egyesültek hadai a támogatásra érkező török és tatár hadakkal, 12-én aztán a tatárok, majd egy napra rá ő maga is elvonult Szatmár felé. Különösen érdekes része Kisvárda történetének az az időszaka, amelyben történetének talán legmozgalmasabb évei játszódtak le. Ez az 1557-1565 évek közti idő, amikor Izabella királyné, Szapolyai János király özvegye és fia, János Zsigmond, Magyarország választott, de meg nem koronázott királya viseltek hadat I. Ferdinánd királlyal. Ebben a harcban Kisvárda igen jelentős szerepet játszott. Tokaj és a többi, Kisvárdától délre és keletre eső várak mind a János Zsigmond kezén voltak, csak Kisvárda tartott ki állandó hűséggel a megkoronázott törvényes király mellett. Ez az időszak volt az - talán egyetlen a történelemben -, mikor Kisvárda vára stratégiai helyzetéből folyólag messze nagyságán és jelentőségén túlemelkedő szerephez jutott. Ekkor még Kalló nem volt erődített hely, Olcsva, Szálka s Tokaj vitték a harcot Kisvárda ellen, de Telekessy Imre kassai főkapitány és Székely Antal kisvárda! várkapitány, aki korának egyik legkitűnőbb, rettegett hirü katonája volt s a munkácsi vár kapitányságából előléptetésként került Kisvárdára, mindig győzelmes harcokat vivtak az erdélyiekkel, Székely Antal különben messze földeken hires katonája volt korának, ő döntötte el beavatkozásával s kisvárda! katonáival a nagyjelentőségű hadad! csatát, mely János Zsigmondot jó Időre Srdélybe szorította vissza, s amely kedvezőbb kihasználás esetén, könnyen már ekkor létrehozhatta volna az egységes Magyarországot, és talán Így a török hódóit100