Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

fogadtatott el, mint ollyent,melly maga magát az Eklesisnak obtrudalva hívatlanul jött el» Még csak egy ebéddel sem tiszteltetett meg, á Hs Eklésia határozása szerint." A "magyarul beszélő" és a "magyarul nem tudó" tirpákság tábora időnként összecsapott vagy az "Ekléeiai Gyűlésben" y vagy at "Oskolai Gyűlésben". 1842-ben "az egyet, egyházi gyűlése" vizsgálatot rendelt el "Hogy ... az egy idő őta mindinkább nyelv tekintetében elharapózó vádak és •51 panaszok elenyesztessenek..." ' Az történt ugyanis, hogy "nem törvényes úton módon" ... "A* tót nyelv érdekében ö Felségéhez járt számos tót papokból álló követség á Tiszai /:JÓ3éphy ?ál:/Superintendens vezérlete alatt..." •* 1E43. május 23-án "á magyar isteni tisztelet után" a hívek elfogadták a presbitérium azon határozatát, hogy "á 53 fejér kámzsának használása ezentúl elmellőztessék..." A következő vasárnapon azonban "a tőt híveknél másképpen ment a dolog." A templomban "lárma és zúgolódás támadt" ez ellenkezés folytán "*s haza ment á nép;söt fenyegetödzött is, mondván: ad bez kamži vyjde.../t.j. knez/ja ho s kijakom srazim..

,"/*ha kámzsa nélkül jön ki... /t.i.pap/, ólmossal ütöm le/. A kérés eldöntését "megvilágosodottabb időkre" halasztották, azonban a magyar istentiszteletnél nem használták többé." 54 Másképpen, milyen tankönyvekből tanithattak ebben az időben? 1843-ban az elemi iskola osztályaiban sokféle ábécée könyvet használtak, ami a tanítást nagyon megnehezítette. A "Ka Eklésia" úgy döntött, hogy egységesiti a tankönyveket, "Mire nézve T. MikusB Sam. lelkész egy új 43.