Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

tich 20. Von. dal tedy se...

die 4 Jan 816. Ao. uznáva Zajac Márton Z Coram pre Petrus Mányik " Az Árvák jegyzéke 223 folioból áll. A 86. foliotól az utolsólg csak magyarul Írtak /kivéve a 185-et és a 200-at, ahol egy-egy rövid <5c9eh nyelvű bejegyzés még van/. Mindkét nyelvű szöveget ugyanaz a személy Írhatta, és igy fejeződik be az egész: "Nalivanko Mihály jelen letibe, és én előttem is... Struhár Mátyás Tútor." Mit nyújthatott az iskola a magyar nyelv elsajátításához? Nézzük meg, milyen állapotok vannak Békésben az első években. Berényben iskola eleinte nincs, templom is alig. Nehézségekbe Ütközött az épitése, bár ingyen adták hozzá a fát, de nem bőségben, ezért a templom alját vályogbál épitették, azt meg a gyakori árvizek vitték el. Másutt is ez a helyzet. 1730-ban például a főesperes meglátogatta Nemeskerekit. Jelentésében ezt irta az új település templomáról:"Ha a falak nagysága és az ének nem jelölte volna meg, alig ismertem volna fel az egyházat. Régi és mind a régiség, mind az időjárás viszontagságai és az elhagyatottság miatt omladozó falai egy-két rúdra rálökött szalmával vannak befedve." Itt sem lehetett néhány évig iskola, ha a templom is alig állt. Nyíregyházán az új templom felépítéséig /1786./ is egy átalakított csűrben tartották az istentiszteleteket. Egy 1756-ban kelt levéltári irat szerint többen a friss telepesek közül el akartak költözni Nyíregyházáról. A 10 pontban felsorolt okok között első helyen a templom Ígért fölépítésének elmaradását, nemakerásét hozzák föl /"Pri38.