Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

rántsem záródtak le a 19.század első felében, hanem később is folytatódtak. A folyamat bizonyára sok községnél hasonló volt, a szlovákok betelepülése több helyen évtizedekig' elhúzódott. A szlovákok még az 1850-60-as években is hoztak létre újabb településeket. Nylrszőllós /1922 előtt Kótaji szőlők néven Kótajhoz tartozott/ is ekkortájt keletkezett részint Sáros, Ung, Zemplén és Abaúj megyei szlovákok meg ukránok, részint Nyíregyháza környéki szlovákok betelepü37 lése révén. Egyébként sok nyíregyházi evangélikus család költözött át nemcsak Kótaj be, hanem más szomszédos községekbe is /Oros, Nagykálló, Ujfehértó stb. többek között igy kapott evangélikus lakosságot/. 3 Valószínűleg a fentebb emiitett geszterédi szlovákok is a nyíregyháziakkal álltak kapcsolatban. FÉNYES Elek 1867-ben újabb statisztikai tanulmánnyal jelentkezett. Ebben megyei és járási lebontásban adja meg a nemzetiségek számát,de korábbi munkái és a későbbi népszámlálások alapján ezek az adatok nagyon hiányosnak tűnnek. A tanulmány szerint Szabolcs megyében húsz év alatt majdnem 60 %-kal csökkent a szlovákok száma.Egyedül a Nyíregyházi járásban éltek /szám szerint 7.179 fő, a megye összlakosságának 3,3 %-a/, ami a többi adat ismeretében nem tűnik reálisnak* Bereg és Szatmár megyében nem jelez szlovák lakosságot. ™ A rendszeres, tizévenkénti statisztikai összeírások /népszámlálások/ 1869-ben indultak meg, de ekkor még nem kérdezték a lakosság nemzetiségét vagy anyanyelvét. Ennek ellenére KELETI Károly 1871-ben megjelent müvében megkísérli megadni a megyék nemzetiségi lakosságának számát 15.