Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 2. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 19. Nyíregyháza, 1981)

majdnem ezerrel nőtt Szabolcs megye szlovák lakossága: 16.642 fő volt 1847-ben. Ez azonban csak számszerű növekedés, mert ugyanekkorra az összlakosságban elfoglalt arányuk csökkent: 7,7 %-ról 7,5 %-ra. Egyébkánt ez az egyetlen eset, amikor a statisztikai kimutatások szerint is nőtt a területen lakó szlovákok száma. A szerző ebben a müvében községenkénti lebontást nem közöl, Így nem tudjuk, mely területeken gyarapodott a szlovákok száma. FÉNYES újabb nagy statisztikai összefoglalója 1851ben jelent meg. "* Ebben általában megismétli 1836-40-ben kiadott munkájában közölt adatait, de néhány község esetében újabbakkal cseréli ki azokat. így az ott említett helységek közül Ibrány

, Magy

.

Rakamaz és Szalmád már tiszta magyar települések. Rakamaznál megjegyzi, hogy "A lakosok német,

s kis részben tőt eredetűek, de elmegyarosodtak." •* Ismét a kölesei szlovákokról is ir: "Az elmagyarosodó tót evangélikusok N.-Károlyhoz csatoltattak egyházilag." 32 Az ezt követő időszakban kiadott munkák már mind a szlovák /és egyéb nemzetiségek/ arányának csökkenéséről tanúskodnak. FÉNYES munkáiból láttuk, hogy a 18. és a 19. században betelepült szlovákok - bár még ezután is folyamatosan érkeztek a vizsgált területre - egyre kevesebb településen mutatható ki. Beolvadásuk felgyorsult, 8 ha nem is váltak magyarrá,de nagy részük eljutott a kétnyelvűség állapotába. Ezt az is nagyban elősegítette, hogy a betelepülők jelentős része már előző lakóhelyén megtanult 33 magyarul, J tehát nem itt kellett megismerkednie egy teljesen új nyelvvel /ez különösen a nyíregyházi tirpákokra vonatkozik, de a megye egyéb szlovák lakossága esetében 12.