Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

Ez az élelmesség nem volt ugyan valami nagy egyenesség? de a községi elöljárók inkább hajlandók voltak üsegy lovas vorspannról nyugtatvárj.,zni

f de csak kettőst adni, mint e mindenütt és mindenkor nem le kapható négy lovast előállítani, vagy két gazdát fogatni össze... tehát agy tekintettük mint a községi elöljárókra s a népre ie előnyös engedékenységet. Az a négy lovas előfogat a magyar alföldi rossz utakra tekintettel volt előirányozva a rossz utakon, mivel sebes járásra voltunk utalva, kényszerülve is lettünk volna az előíráshoz alkalmazkodni; de hát az 1849-iki száraz fagyos tél az én futári azolgálataim febr. - márciusi Idejében s rossz sáros utakat még az alföldön is csak hírből tette iemertté. Ilyen küldetésem volt Balmazújvárosra éjjel szekéren. - Aebóth alezredesnek 100.000 pft. értékű bankópénzt szállítottam egy ládában egy magam; a mikor a százas CBO magokban rakott kisebb és nagyobb értékű bankjegyekkel neki átszámoltam,maga is sokallta a bátorságot az én vállalkozásomban,de a minisztérium bizalmában is, De hát még ekkor nem volt "panama".... egyet ismertünk csak: a haza érdekét! Másik küldetésem volt Nagy-Kallóba - kórházi pokrócokat szállítottam.Ehez nem kellett nagy felelősségHarmadik küldetésem Nyíregyházára - a lengyel lovaslegio parancsnokának vittem sürgönyt, hogy vonuljanak be Dbnbe! /Debrecenbe!/ a onnan táborba fognak szállni. Nyíregyháza még akkor olyan volt mint egy nagy falu, még a piacon is földszintes, alacsony, ódon s nem ritkán nádas házak voltak. Egy ilyenbe szállásolva találtam a legio parancsnokát! /Tworznicki?/ a légió tisztjel mind nála voltak a ház tágas de alacsony termében. Mikor a parancsnok a sürgönyt felnyitotta a megtudták a körüle csoportosult tisztek ai