Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IX. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 18. Nyíregyháza, 1981.)

1. Gacsályi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc eseményei Bertha Mór naplója alapján

gyár főtisztekkel nem rendelkezett,ugyanis a katonai képzés osztrák kezekben volt és Bécs éberen vigyázott arra, hogy a hivatásos tisztek között magyar hazafiak századosi rangtól magasabb beosztást ne kapjanak. Törzstisztek éB tábornokok hiányában átfogó hadműveleti tervet készíteni nem lehetett. Ezzel szemben "az osztrák hadsereg békében és háborúban egyaránt kipróbált vezetők alatt álló regu20 láris állandó, létszámban, felszerelésben,minőségben" jóval magasabb fokon álló hadsereggel rendelkezett. Nem csoda tehát, hogy a honvédBÓg vezetésben, felszerelésben és létszámban alul maradt az ellenséggel szemben, s általában csak védekező jelleggü hadmüveleteket végzett. "Katona sorsára biz,ta Nagybányát és Urban üldözése 21 elől november 29-én Szatmárnémeti felé indult." A győztes Urban,

Dés elfoglalása után megsemmisíthette vagy foglyul ejthette volna a fejvesztett sereget, de nem tette, csupán Remetéig üldözte, innen Puchner parancsára visszatért Kolozsvárra. A visszavonuló magyar sereg Szatmárra ért. Útközben "kitört közöttük a belháború, a bellum intestinum az új vezér választását illetően, Zsurmay contra 22 Katona." * Szatmárnémetibe érkezve a sereg egy része elszéledt,megtartva magánál fegyverét, hogy otthon alkalmasabb időre várva,ismét szolgálhassa vele hazáját, A sereg másik része Szatmáron maradt és szervezkedtek, új vezér megválasztása körül korteskedtek,

s távozóktól begyűjtötték fegyvereiket. Az egész seregben fegyelmezetlenség, bizonytalanság, viszálykodás uralkodott, 184B. őszén gr. Teleki Sándor, teljhatalmú kormánybiztos, elkieérte Katona Miklós őrnagyot a dési csatába. Szatmárnémetibe érkezett, Kossuth Lajos bizalmasan értesítette őt Bem József tábornok kinevezéséről. Felszólította, hogy az erdélyi csapatok fővezérét minden rendelkezésre álló eszközzel té-